A weboldal cookie-kat használ. További információk.
  • ganoderma ganoderma-text KÍNÁBAN MÁR TÖBB EZER ÉVE
    RENDKÍVÜL HATÉKONY
    GYÓGYNÖVÉNYKÉNT TARTJÁK SZÁMON.
    OLYAN GYÓGYNÖVÉNY,
    MELYNEK NINCS MELLÉKHATÁSA
    MÉG HOSSZÚ TÁVÚ HASZNÁLAT UTÁN SEM.
    JAVÍTJA A SZERVEZET ÁLTALÁNOS
    ÁLLAPOTÁT, ÖNGYÓGYÍTÓ KÉPESSÉGÉT.
  • ganoderma ONE DRAGON MODELL A TERMELÉSTŐL AZ ÉRTÉKESÍTÉSIG
    A TELJES FOLYAMATOT
    A VÁLLALAT TARTJA KÉZBEN.
  • ganoderma VÁLTSD VALÓRA AZ
    ÁLMAIDAT A DXN-NEL!
    RAGASZKODJ
    AZ EGÉSZSÉGEDHEZ!
    LÉGY ANYAGILAG
    FÜGGETLEN!
    ÉLJ MAGASABB
    ÉLETSZÍNVONALON!
    VALÓSÍTSD MEG
    ÖNMAGAD!
CSATLAKOZZON
MOST!
2014 Január
H K Sze Cs P Szo V

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Keresztnév:

E-mail:

Termékismertető   Üzleti lehetőség

Írja be a képen látható feliratot!

captcha
Kérek egy újat!

Visszahívunk!

Ha úgy érzed, hogy inkább személyesen szeretnél erről az üzletről velem, vagy munkatársaimmal beszélni, add meg a
Nevedet:

 

Kérlek a telefonszámod mellett add meg az országod kódját (amennyiben nem Magyarországon élsz)!

telefonszámodat:

 

vagy Skype elérhetőségedet:

 

vagy e-mail címedet:

 

és írd be a képen látható feliratot!

captcha
Kérek egy újat!

 

jan

15

3000...

2014.01.15 - szerda

Örömmel jelenthetem be, hogy egy újabb mérföldkőhöz értem a hálózatépítő-karrieremben, és ez a 3000 fős csapatlétszám elérése. Ez pedig éppen ma, 2014.01.15.-én történt meg, kevesebb, mint 3 hónappal az előző - 2000-es jubileum után (2013.10.21.)!

 

háromezer

 

A történet akkor lesz teljes, ha beszélek a teljes létszámról, ugyanis ez a 3000 fő csak az európai csapat létszáma. Amit ma este a maláj CSS-rendszer nyilvántartásában látok, az 3310 fő. Ez azt jelenti, hogy Európán kívül még több, mint 300 fő erősíti a csapatunkat! :)

 

Arról is írnom kell, hogy ebből az eredményből, ebből a létszámból az én személyes munkám aránya most már az 1%-ot sem éri el... Ennek nagyon örülök, és emiatt nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik a munkájukkal hozzájárultak a csapatunk létszámának növekedéséhez!

jan

14

Jutalomút - DXN NTSI 2014

2014.01.14 - kedd

Az első 5 hónap - augusztus 01.-től december 31.-éig elegendő volt arra, hogy a versenykiírás egyetlen feltételét, a 110.000 NTSI-pontot elérjem! Röviden: ez azt jelenti, hogy részt vehetek a DXN következő jutalomútján, ami egy Földközi tengeri hajóút lesz egy luxus-üdülőhajó fedélzetén. :)


Ennek most nagyon örülök, hiszen az előző - igen magas feltételű - versenykiírást sajnos nem sikerült teljesítenem. További bizakodásra ad okot még az a tény is, hogy a versenykiírás szerint hátralévő maradék 7 hónap alatt sikerül ezt a pontértéket bőven megduplázni, így már ketten hajózhatunk ezen a jutalomüdülésen - ingyen. Már most azt tervezzük, hogy Anikóval és Nórival hármasban veszünk részt ezen az úton.

 

Hajóút ingyen


Írok még pár szót a decemberről és az elmúlt évről is.


A tavalyi utolsó hónap minden szempontból az év legerősebb hónapja volt. Minden aktív vezetőmnél növekedés történt az elmúlt hónapok erős növekedései után is! A CSS-rendszerben található teljes nemzetközi hálózatom forgalma december hónapban meghaladta a 140.000 pontot - ez nagyságrendileg 35-40 millió Ft forgalmat jelent.


A teljes évi forgalom a csapatomban több, mint 800.000 pont, azaz (engem is megdöbbentett most ez a hatalmas szám) nagyságrendileg 200 millió Ft volt!!! Ez kb 1 millió dollár..., ennyi volt tavaly az a forgalom, amit a DXN cég annak a tevékenységemnek köszönhet, amit az elmúlt 4 évben elvégeztem és aminek köszönhetően ez a több, mint 3000 fős hálózat felépült és növekedik ma is szépen!


Lássuk mi ez a tevékenység röviden, pontokba szedve:

  1. Olyan embereket keresek, akik maguk is keresnek egy megoldást az életszínvonaluk további esésének megállítására - és el tudják képzelni, hogy nekik is sikerül legalább ekkora forgalmakat és jövedelmeket elérni.
  2. Megtanítom ezeknek az embereknek azt, hogy ők hogyan tudnak szintén hasonló gondolkodással rendelkező embereket találni.
  3. Megtanítom ezeknek az embereknek azt is, hogy ők hogyan tudják megtanítani a hozzájuk csatlakozott csapattársaknak ezt az előző két pontot.

 

Van egy nulladik pont is, ami talán a legfontosabb: a folyamat legelején, 4 évvel ezelőtt én kerestem meg, és szerencsére megtaláltam ezt a hálózatot és eldöntöttem, hogy időt és energiát fektetek abba, hogy megtanuljam ezt a szakmát. Eldöntöttem, hogy munkát fektetek abba, hogy felépítem olyan nagyra a DXN-vállalkozásomat, hogy a belőle származó jövedelem bőven fedezze a családunk jólétét - ez mára sikerült. Valamint sikerült kilépnem a hagyományos munka világából is, ahogyan azt az előző blogbejegyzésben is olvashattad.


Valójában tehát az egyéni elhatározás a legfontosabb ebből a folyamatból. Valamint a céltudatos tanulás és munka. A pontokban felsorolt munkafolyamatok közül pedig szerintem a képzés, tanítás - azaz szponzorálás a fontosabb és mellette a jelöltkeresés szerintem csak a kevesebb részét teszi ki a munkánknak. Nekem is csupán néhány olyan embert kellett találnom, akik aktívan dolgoznak, nem kellett többszáz embert regisztrálnom.


Mégegyszer, kicsit még egyszerűbben:  Megtanul, csinál - megtanít csinálni - megtanít tanítani, továbbadni. Kb emiatt működik ilyen látványosan a hálózatunk. Hiszen ezt a folyamatot hívják másolódásnak, duplikációnak.


Az egész folyamat eredményéről, jutalmáról, jövedelméről nem írok most, de azért annyit elárulok, hogy megéri... Illetve annyi kiegészítést tennék ehhez, hogy a növekedés ütemének gyorsulásából arra következtetek, hogy a következő 1-3 év alatt sikerülni fog ezt a jövedelmet egy nagyságranddel megemelni... :)


Illetve arról az előnyről írnék még, amiről már lehet hogy hallottál valahol: akár már most is megtehetném, hogy hátradőlök és nem csinálok semmit a DXN-hálózatomban és az az én személyes közreműködésem nélkül is tökéletesen működne és növekedne hónapról hónapra. És a belőle származó folyamatosan növekvő jövedelmet hívják passzív jövedelemnek... De most még hajt az a bizonyos tűz és a vágy, hogy segíthessek neked is hasonló passzív jövedelmeket elérni.


Ha szeretnél vidám csapatunk tagja lenni és a közös munkában részt venni, akkor nézd át alaposan ezt a blogot, olvasd el az én történetemet, gyűjts minél több információt - és keress meg! Vagy regisztálj most ezen az oldalon: http://business.dxneurope.eu/member_registration_private


Sikeredért dolgozom!

 

jan

1

Szabad ember

2014.01.01 - szerda

Ezt a blogbejegyzést 2013.12.19.-én délelőtt 9-kor kezdtem írni. Renitens módon bent a munkahelyemen, kihasználva, hasznosan töltve az utolsó bent töltött óráimat... A rajtam lévő anyagokkal, felszerelésekkel elszámoltam, és a "Repülőtér Elhagyási Lap"-ot is aláírattam már az elmúlt pár napban. Sajnos az országos köd miatt az évadzáró- és számomra búcsú-ugrást nem tudjuk végrehajtani. :(


Holnap lesz az utolsó munkanapom.


Érdekesen hangzik ez a mondat.


Nagyon nehezen tudom megfogalmazni azokat az érzéseket, gondolatokat, amik most bennem kavarognak. Egyszerre vagyok szomorú és felszabadult is. Igyekszem most átadni nektek ezeket az érzéseket, gondolatokat úgy, hogy megértsétek és nem az a szándékom ezzel, hogy magyarázkodjak.


Szomorú azért vagyok, mert valami véget ért. Véget ért egy olyan korszak az életemben, amit nagyon szerettem. Szerencsésnek tartom magam, mert azon kevesek közé tartoztam, akik imádják azt a tevékenységet, amivel a kenyerüket keresik. Az hogy én egy reptéren, ejtőernyős oktatóként dolgozhattam, az nem is tűnt munkának. Illetve az, hogy évente 80-100 olyan nap volt, amikor levegőbe emelkedhettem, vagy az, hogy kiváló emberekkel, barátokkal együtt versenyezhettem, állhattam a dobogón számtalan alkalommal, az nekem mindennél többet jelentett.


Örülök azért, mert a vége úgy alakult, hogy én dönthettem el, hogy mikor fejezem be. Nem valami külső kényszer hatására kellett így döntenem. Nem azért, mert mondjuk egészségügyileg alkalmatlanná váltam, vagy nem azért, mert megszüntették, átszervezték az alakulatot... Nem azért kellett leszerelnem, mert valamilyen "társadalomra nézve különösen veszélyes cselekmény" elkövetésével az egyenruha viselésére méltatlanná váltam volna.


A kényszer sokkal inkább belülről jött és nem hirtelen, egyik pillatról a másikra alakult ki, hanem hosszú évek alatt. A döntésemhez a hátteret egyik oldalról az a létbizonytalanság adta, ami az illetményünk elértéktelenedése miatt következett be hosszú évek alatt minden katonánál, rendőrnél és nyugodtan mondhatom, hogy minden közszférában dolgozónál.


Nem fogok politizálni, és nem akarom ennek a hanyagságnak a hátterét piszkálni, csak leírom azokat a tényeket, amelyekből szerintem leginkább megérthető ez a háttér: 2002 óta változatlan a köztisztviselői illetményalap, ez most is 38.650.-Ft. Ebből számítják ki a mi illetményünket is, a pótlékokat is, és ezen szorzók változatlansága a mi szintünkön konkrétan azt jelenti, hogy már 11 éve nem volt fizetés-emelésünk. És a hab a tortán, hogy 2009-ben még a 13. havi fizetésünket is elvették... Ha emellet csak az elmúlt 11 év inflációs rátáját veszem figyelembe, akkor könnyen kiszámítható, hogy a jelenlegi illetményünk a 2002-es állapothoz képest vásárlóértéken nagyjából annak 40%-a környékén tart... És sajnos van még lefelé...


Az elmúlt 3-4 évben a fizetésem már csak kb arra volt elég, hogy fedezte a lakhatással kapcsolatos kiadásokat és a hitelek törlesztőrészletét, az ételt amit megettem és még maradt arra is, hogy a kocsiba tankoljak. Vagy ruházkodásra. Persze lakhattam volna bent a laktanyában is, meg étkezhettem volna minden reggel, délben, este bent is... De ez családdal már nem kivitelezhető zökkenőmentesen...


Nem szoktam sírni és most sem fogok, csak azt akarom érzékeltetni, hogy mivel alapvetően megoldás-centrikus ember vagyok, ez az imént vázolt helyzet indította be nálam 2009-ben azt a kereső folyamatot, ami arra irányult, hogy találjak egy olyan megoldást, amivel valamilyen módon stabilizálni tudom a családi költségvetés egyre ingatagabb állapotát. Egyszerűen meg akartam állítani az életszínvonalunk további zuhanását - mert azt láttam, hogy nincs rajta ejtőernyő...


Ide most azért nem raktam szmájlit, mert komikusnak hangzik, ha nem lenne tragikus... Illetve azért, mert sajnos ez az állapot érinti a barátaimat is.


A lényeg, hogy erre a problémára azt a megoldást találtam, hogy magam veszem kezembe az anyagi állapotom rendbe tételét és saját vállalkozásba kezdtem. 4 év alatt ez a vállalkozás akkorára nőtte ki magát, hogy már a jelenlegi fizetésem sokszorosát hozza és stabilan havonta! 10-15%-os növekedést produkál. Erről most nem akarok többet itt írni, ha érdekel mivel foglalkozom, nézd át alaposan ezt a weblapot!


A másik oldal szintén egy sokak számára fájdalmas téma: a "nyugdíjrendszerünk szalonképesebbé tétele". Egyrészt a magánnyugdíjpénztári rendszer - az un. második pillér, vagy nevezhetjük öngondoskodó rendszernek - megszüntetése, államosítása. Másrészt pedig a szolgálati nyugdíj eltörlése volt. Az utóbbi években már csak a majdani tisztességes szolgálati nyugdíj reménye volt az egyetlen olyan tényező, ami miatt érdemes volt hosszú évtizedekre hivatásos katonai pályában gondolkodni.


Az "igazságtalan" szolgálati nyugdíj eltörléséről döntést hozóknak, illetve az ezzel egyetértőknek csak annyit kívánok, hogy próbálják ki magukat néhány évig egyenruhában - csapatnál (nem bársonyszékben...). Aztán ezzel a tapasztalattal a hátuk mögött már el tudnák dönteni, hogy a tízszer annyi szolgálati idő alatt mennyire használódik el egy ember...


A harmadik oldal, ami a döntésem mögött húzódik, az az elismerés, a megbecsülés, illetve ezek hiánya. Mindannyian tapasztaljuk sajnos ezt, és bár a többség nem azért csinálja hogy feltűnősködjön, vagy állandó dicsfényben fürödjön, hanem sokkal inkább kalandvágyból, vagy hazaszeretetből, de azért talán nekik is jó esne...


Sajnos, vagy szerencsére a katonák presztizse a "harcosok kasztjával" együtt már régen kihalt. Az viszont számomra elfogadhatatlan, hogy az emberek többsége léhűtőnek, ingyenélőnek tart és épphogy le nem köp minket azért, mert katonák vagyunk. Én úgy látom, hogy addig, amíg nem keveredünk valamilyen közvetlen háborús konfliktusba, addig ez így is lesz. Ezt én a legkevésbé szeretném, tehát ez a jelenlegi közhangulat talán így is van rendjén... De biztos, hogy ennek így kellene lennie?! Vagy lehet hogy az én hibám, hogy egyre nehezebben tudok ehhez a helyzethez alkalmazkodni?...


A sokadik, de talán a legfontosabb oldal, ami a döntésem háttere mögött van, az pedig az idő.


Egyrészt az életemből 17 és fél évet, illetve azt mondják, hogy a legszebb éveimet áldoztam fel a haza szolgálatában. Ez nem teljesen igaz, mert én nem úgy érzékeltem, hogy feláldoztam volna... Mindenesetre pillanatok alatt elszaladt ez a sok-sok év...


Másrészt soha sem tudtam annyi minőségi időt fordítani a családomra, amennyit szerettem volna, vagy kellett volna. Aki sportolt valaha valamit versenyszerűen, az tudja, hogy miről beszélek. Ha nem, akkor csak annyit erről, hogy a nyarak úgy repültek el egymás után, hogy 1-2 napokat tudtunk együtt tölteni a folyamatos edzőtábor-verseny-edzőtábor-verseny folyamatban, ősszel-tavasszal eje kiképzés...


Értelemszerűen a munka mellett nem volt elég idő azokra a dolgokra sem, amiket szívesen csináltam volna. Pl pecázni nem akkor kell, amikor ráér az ember hébe-hóba havonta, vagy kéthavonta egyszer, hanem amikor esznek a halak... Vagy általában repülni sem akkor lehet, amikor ráér az ember, hanem amikor jó idő van... Az utazáshoz, más kultúrák, tájak megismeréséhez szintén kevés az a néhány nap, ami a munka mellett adódik. Utazni meg nagyon szeretek...

 

Leszereltem

 

Most meg már 2014. január elseje van.


Tegnap végleg leszereltem.

 

Most már múltidőben.:)


Innentől kezdve igyekszem megfelelni a saját elvárásaimnak, és a családom elvárásainak. Akkor kelek, amikor felébredek. Kikapcsolhatom a mobilomat néha, hiszen most már nem muszály bekapcsolva magamnál tartanom...


Szabad ember lettem és most ezt szeretném megköszönni azoknak, akiknek ezt köszönhetem:


Elsőként a DXN-nek, a szponzoraimnak: Nagy Gábornak, Specht Józsinak és Kócsó Lacinak. Köszönöm nekik azt, hogy elindították a DXN-t Magyarországon és megteremtették a lehetőségét egy Európa összes országára kiterjedő Dxnerope online rendszer felépítésének. Köszönöm nekik azt a segítséget, amit eddig tőlük kaptam, ami elengedhetetlenül fontos és hasznos nekem ezen az úton. Elmondhatatlanul hálás vagyok ezért nekik!


Szeretnék köszönetet mondani az összes olyan csapattársamnak, akik megbíztak bennem és együtt akartak dolgozni velem. Akik tenni akartak azért, hogy a saját életüket jobbá tegyék, hogy a saját DXN-vállalkozásuk felépítésével megteremtsék maguknak a felemelkedés lehetőségét. Köszönöm Éva, Laci, Judit, Aranka, Gyula, Ildikó, Mariann, Andrea, József... És rajtuk kívül most már szinte az összes létező magyar keresztnevet felsorolhatnám... :)


Mellettük köszönöm a Német csapat vezetőinek, az Olasz csapat vezetőinek, és a Spanyol csapat vezetőinek is, hiszen nekik is jelentős részük volt a szabaddá válásomban! Tudom azt, hogy közülük rengetegen tudják majd otthagyni a jelenlegi állásukat és válhatnak szabad emberré!


Tudom azt is, hogy a csapattársaim közül bárkinek megvan az esélye elérni még annál is magasabb szinteket - és az azzal járó jövedelmeket -, mint ahol most én tartok. Ez a rendszerünk igazságosságát bizonyítja, hiszen mondjatok nekem egy olyan munkahelyet, ahol a beosztott többet, akár a többszörösét keresheti, mint a főnöke...


Köszönöm a csapatunk nagyobb részét képező törzsvásárlóknak, akik azért regisztráltak, hogy jelentős kedvezménnyel vásárolhassanak - egyébként sem drága - DXN-termékeket, hiszen tisztában vannak és elégedettek ezen termékek minőségével és hatásaival. A jövőben sem fogja őket arra kényszeríteni senki, hogy hálózatépítéssel foglalkozzanak - ha ezt ők nem akarják. Az a jelentős forgalom, amit ők generálnak, biztosítja nekem is a stabil, egyre növekvő forgalmat és jövedelmet hónapról hónapra.


Nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani a páromnak, Anikónak és Nóri lányomnak, amiért mellettem álltak, hittek bennem, hittek az én víziómban. Anikó jutalma szintén ugyanaz, mint nekem: neki sem kell többet munkát keresnie, vagy másnak dolgoznia, ha nem akar. Hiszen a vállalkozásunk jövedelme már ezt is biztosítja.


Ezúton szeretnék minden ismerősömnek olyan sikerekben gazdag, boldog évet kívánni 2014-re, mint amilyen nekem a 2013-as év volt!

dec

15

Hajrá Magyarok!!! Hajrá DXN!!!

2013.12.15 - vasárnap

 

 

Tarts Te is vidám csapatunkkal! Kattints ide!

dec

2

Lehet másként is?!

2013.12.02 - hétfő

Abszolut egyetértek minden szavával!

 

Lehet más az MLM, mint amit korábban láttál!!!

 

 

Ha érdekel, hogy hogyan tudnál Te is felépíteni egy igen jövedelmező, hatalmas hálózatot úgy, hogy nem kell névlistát írnod, nem kell a barátaidat bemutatóra hívnod és nem kell bemutatót tartanod, akkor keress bátran!


Tarts Te is vidám csapatunkkal! Kattints ide!